Szent György Lovagrend

Az I. keresztes hadjárat idején a szerzetesrendek mintájára jöttek létre az első egyházi lovagrendek. Hasznosságukra hamar rádöbbent az egyház és a társadalom is és mindkét oldal adományokkal és kiváltságokkal támogatta megerősödésüket.
A 13-15. században aztán a királyok is felismerték a lovagrendek hasznosságát, s ösztönzésükre létrejöttek az első világi lovagrendek, amelyek a király és hűségesei javát voltak hivatottak szolgálni. Az első ilyen „egyesület” a magyar Szent György Lovagrend volt, aminek létrejötte Károly Róbert nevéhez köthető.

Szent György Lovagrend

A Szent György lovagrend a legkorábbi világi lovagrend Európában, megalapítása Károly Róbert nevéhez fűződik. Károly Róbert uralkodása alatt több évtizedes harcot vívott királyságának megerősítéséért, hiszen a tényleges hatalmat ekkor Magyarországon a tartományurak, mint Csák Máté, Kán László, Borsa Kopasz, stb. gyakorolták. Hatalmukat a király csak 1312-ben, a rozgonyi csatában tudta megtörni.

Az évtizedes harcok alatt azonban a magyar arisztokrácia lecserélődött, s az új nemesi réteg a királyt támogatta (érdemeik elismeréséért és birtokadományokért cserébe). Kettejük szövetségének megtestesülése volt tulajdonképpen a Szent György Lovagrend megalapítása, ami 1323-ra tehető. Rendszabályzatát azonban csak 1326. április 24-én, Szent György napján foglalta írásba az alapító 50 lovag. Ez alapján ez egy önkéntesen, a római katolikus egyház beleegyezésével alapított testület. Védőszentjük Szent György, jelvényük: fekete mezőben elhelyezett vörös kereszt.

A lovagok feladata kettős volt, világi és egyházi: a keresztény hit védelme, az ünnepek fényének biztosítása, a gyöngék, a szegények és elesettek védelme, támogatása, ők óvták a király és udvartartása biztonságát, őrizték az 1323-ban a visegrádi fellegvárba szállított Szent Koronát, emellett lovagi tornákon ők látták el a király kíséretét és a szabályok ellenőrzését. A rend azonban, annak ellenére, hogy soha nem oszlatták fel, hamarosan feledésbe merült, mivel a király számára ez a szövetség csak a hatalmi egyensúly látványos kiegyenlítését jelentette. Miután Károly Róbert hatalma megszilárdult, már nem volt szüksége a rend szolgálataira, amivel az hamar elvesztette társadalmi jelentőségét.

A névadó, Szent György

Az előkelő családból származó libanoni katona Diocletianus császár hadi szolgálatában állt, ám a keresztényüldözések megindulásakor lemondott katonai pozíciójáról. Keresztény hite miatt börtönbe zárták, s mivel hosszas kínzások után sem volt hajlandó eltérni hitétől, 303-ban kivégezték.

Személyét egyaránt mártírként tiszteli a keleti és a nyugati egyház, s emlékezete élénken él a köztudatban és a képzőművészetekben is. A mohamedánok „Szent Dserdsis” néven tisztelik, s úgy tartják, hogy negyvenszer kiállta a tűzpróbát. Sárkányölő Szent György évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovaskatonák, és a vándorlegények oltalmazója volt, jelenleg védőszentje több országnak (pl. Anglia), de a cserkészek és a rendőrök pártfogója is. Mivel a legenda szerint megölt egy sárkányt, ezért igen elterjedt az az ifjúkori ábrázolása, ahol egy páncélozott lovon ülve éppen leszúrja a fenevadat. Ez az esemény ihlette meg a Kolozsvári testvéreket is, szobruk másolata Magyarországon is látható.

Szent György emléknapja április 24-e.

Ha tetszett cikkünk írd meg véleményedet egy hozzászólásban, vagy iratkozz fel hírlevelünkre, hogy az elsők közt értesülhess újdonságainkról.